Why is this post not in English?
Egy eseménytelen este...
avagy, mi történik, ha a játékosok kényük-kedvük szerint húzhatják az időt 😊
A forgatókönyv szerint kb 10 percet szántam az előző kaland lezárására, a játékosaim azonban másképp döntöttek. A fogadóban ugyanis nem elégedtek meg azzal, hogy nyugodtan bevárják a vajákost. Átköltöztek egy másik szobába, csapdát állítottak, figyelemelterelést készítettek elő.
A kalandozók az ajtót figyelik, a barbár már rég kidőlt
A kedvükre tettem, és egy meglehetősen retkes vajákosasszonnyal álltam elő, aki bűzös maszattal tömte be a sebeiket (kivéve a lovagét, ő inkább kimaradt a buliból). Pár óra virrasztás után (mert senki sem akart elaludni, kivéve a barbárt, akinek nem volt választási lehetősége akkora vérveszteség után) érkezett meg titokzatos megbízójuk. Sienna ezúttal testőrök kíséretében jött megbizonyosodni a küldetés sikeréről.
Az előző alkalmakkor bevezetett módszert alkalmazva, a csapatkapitány dobott kockával a borosüvegek tartalmára. Tartalmas szerepjátszásért kapott bónusznak köszönhetően a csapat sikerrel járt!
Ezek után nem átallottam hosszasan leírni, ahogy a kalandozókat a csatornákon keresztül elvezetik új rejtekhelyükre (és természetesen, akinek nincs bekötözve a sebe, dobhat egészségpróbát). A tiszta és jókinézetű fogadóban az ifjú hölgy átkötözte sebeiket, majd pihenhettek és tisztálkodhattak a kötelező mulatozás és ivászat előtt. A sikeres küldetés alkalmával ezúttal valódi nevén, Valériaként mutatkozott be. Megdicsérte a kalandozók fáradozását, elejtett néhány részletet a küldetés hátteréről, és elcsavarta a barbár fejét.
A városban uralkodó összevisszaság miatt a kalandozóknak jutott ezután pár nap pihenő, és alkalom készleteik pótlására. Mi több, a kialakított kapcsolatoknak köszönhetően elértek két bájitalkészítő, uhm, "varázstudót" is.
No comments:
Post a Comment