Wednesday, March 16, 2016

M.A.G.U.S. kalandok - a Hat Varos teruleten (2)

Why is this post not in English?

Előzmények

Elég sok idő telt el, mióta legutóbb sikerült összeülni. Ez idő alatt azonban össze tudtunk kovácsolni egy tűrhető tervet. Még megvitattuk a részleteket, aztán akcióba lendültünk. A végrehajtásban a barátságos kocsmáros segédkezett, akit megdobtunk egy nagy adag pénzzel (és reménykedtünk, hogy a megbízónk téríti a költségeket).



Bejutni a várba

Parasztnak öltöztünk, és szárnyasokat szállítottunk be a konyhára. Ennyi idő alatt természetesen nem lehetett összeszedni elég fácánt, úgyhogy mindenféle szedett-vedett madárral állítottunk be. Jól ki is kaptunk a konyhás nénitől.
Már esteledett, mire leadtuk a konyhán a madarakat. Phempheusz ekkor elindult figyelemelterelő akcióra, míg Wilborin és Aegon kiásták a zöldségesben elrejtett fegyvereket, melyeket a kocsmáros ismerősei hoztak oda előzőleg. Összes felszerelésünk: 1 lángkard, 1 alabárd, 2 harcinarkó, 10 db mérgezett dobótőr. Semmi páncél.

Figyelemelterelés

Már előre kiszemeltük a konyha melletti farakást. A tűzvarázslónak csak meg kellett gyújtania. Több kicsi lángnyelv kelt életre a száraz hasábok köztt, majd sikeresen elharapóztak, mire valaki riasztotta az őrséget.

A foglyok kiszabadítása

A tömlöc ajtaját két katona őrizte. Egyszerűen lerohantunk őket. Pszi rohammal Wilborin sújtott le először, egyből felnyársalva egy őrt. A másikkal a többiek végeztek. Mielőtt meghalt, sikertelenül vallattam a várból való kijutásról. Felvettük az őrök páncélját, kihoztuk az építész családját a cellából, majd rohantunk vissza a felszínre.

Kijutni a várból

A várudvaron a tüzet elkeseredetten oltó katonák látványa fogadott. Nagyszerű figyelemelterelés volt, de nem oldotta meg a kijutást. A dupla várfal minden kapuja zárva volt. 
Phempheusz újra akcióba lépett, és megnövelte a tüzet. Méteres lángnyelvek csaptak át a közeli épületek zsindelytetejére. 
A belső kapu őrei tátott szájjal figyelték a tűzijátékot. Mielőtt elrohantak oltani, sikerült elemelni tőlük a kulcsot.
A külső kaput ismét két őr védte. Wilborin lenyomott egy harcinarkót, majd artikulálatlan ordítással rontott rájuk. Ismét egy katonát azonnal felnyársalt. A másikkal, és az érkező erősítéssel, rövidesen végzett a csapat. Phempheusz azonban mély sebet kapott az oldalába. Vállaikon cipelve az eszméletlen tűzvarázslót, a kalandozók és a szökött foglyok kirohantak a várból.

Menekülés

Mivel nem tudtuk előre, hogy hogyan fogunk a várból kijutni, ezért két menekülési lehetőséget is fenntartottunk magunknak. Ha a nemes negyed fele menekültünk volna, egy nemesi kúriának álcázott rejtekhelyen tudtunk volna megbújni. Mivel nem így sikerült, a csatornába ereszkedtünk le, ahol a kocsmáros által megbízott vezetővel találkoztunk. A szegénynegyedbe vezetett, a város falain kívülre, ahol egy üres kunyhóban leltünk menedéket reggelig.
Phempheuszt elég szerencsétlenül ejtettük le útközben. Nyílt sebe elfertőződött. Döbbenten állapítottam meg: vérsápadás.

Egy nehéz éjszaka

Vaksötétben, ismeretlen helyen nem mertünk a városban csatangolni. Reggelig mindenképpen ki kellett bírjuk a rejtekhelyen. Semmilyen gyógyszer nem állt rendelkezésre. Phempheuszt saját testünk melegével próbáltuk melegen tartani, hogy legalább ne rosszabbodjon állapota. Egyikünk sem pihent jól (értsd: se pszi, se FP nem regenerálódott).

Kijutni a városból

Reggel ismét megjelent tegnapi vezetőnk. Aegonnal elhozták a felszerelésünket, és gyógyszert Phempheusznak. Ekkor ébredtünk rá, hogy az építész nem tudja, hogy hol vagyunk. Azon kívül, menekülési lehetőségünk sincs jármű, vagy lovak nélkül. Megdobtuk a vezetőnket egy adag pénzzel, hogy menjen el a mesterért, aki estére el is ért hozzánk. Ezután elküldtük szekeret venni. Annak érdekében, hogy ne lógjon meg a pénzzel, Aegon jól ráijesztett egy fiktív (de nagyon súlyosan hangzó) átokkal. Szamár helyett ökröt kapott - de ezen a ponton bármi jól fogott.

Hazaút

Nappal pihentünk, éjszaka utaztunk. Phempheusz szépen gyógyulgatott a szekérderékben. Óvatosságunknak hála, egyetlenegy szakasz katona talált csak ránk. Messziről kiszúrtuk őket, és a szekér takarásában vártuk a rohamot. Mellettünk az ökör békésen legelészve várta ki a csatát.



Wilborin alabárdja sikeresen elbírt egy lovassal.
Phempheusz tűzgolyóján átrohanva, egy ló megbokrosodott, és levetette lovasát. Közelharcra került sor, ám a katona sikerült megfutamodjon.
Aegon villámmal támadt a rohamozó ellenfelére. Ez a ló is levetette lovasát, aki utána megpróbálta a szekérről tőröket dobáló boszorkánymestert elkapni. Nem járt sikerrel, és fáradozásáért egy alabárdcsapást kapott.

Mivel nem hagyhattunk túlélőt, Wilborin lóra pattant, és levadászta a menekülő katonát.

Érkezés

Megbízónk nagyon szívélyesen fogadott. Azonnal munkába állította az építészt, minket pedig busásan megjutalmazott fáradozásainkért.

No comments:

Post a Comment