M.A.G.U.S. - kerti kalandok

Why is this post not in English?

Bevezető

A kalandozókat ismét egy varázsló fogadta szolgálatába. Ezúttal egy különleges rúnakő okozott gondokat - a varázsló egész kertje szédületes növekedésbe kezdett miatta.

Első kihívás - hangyák

A kalandozók megindultak a kert közepén levő fa irányába, ahol a rúnakő a varázsló leírása szerint rejtőzött. Rövidesen akadályba ütköztek - masírozó hangyasorba. A boszorkánymester bevállalta, hogy összekotyvaszt valami hangyaferomont, ám ehhez szükség volt pár tetemre. Ideje elcsalni pár hangyát a menetből!

Wilborin es Phempheusz elállják a hangyák útját, míg Aegon varázslatokkat bombázza őket. A sörösüvegek: fűszálak.

Wilborin szokás szerint az első rohamnál lemerítette pszi-pontjait - de az első hangya nagyon, nagyon meghalt.

Rövid küzdelem árán sikerült legyűrni pár hangyát, ám állandóan újabbak jöttek, és egyre nagyobbra nőttek - a kalandozók szeme láttára. Gyorsan felkaptuk az addig kifasírozott tetemeket, és elrohantunk velük. Biztos távolságra aztán Aegon nekifogott "sebészkedni". Alaposan bekentünk magunkat, majd gond nélkül átsétáltunk a hangyák között.

Szarvasbogár

Természetesen nem mászhattunk csak úgy fel a fára - alatta egy szarvasbogár cirkált. Megpróbáltuk elcsalni, de mivel ez nem ment, ügyesen kicseleztük, és megfelelő matematikai ismereket használva (ha mi nem is, de a karakereink értettek hozzá) a hátára fordítottuk, emelőnek használva az alabárdot.

Még több hangya

A fatörzsön felfele újabb hangyák jöttek szembe. Nem mindegyik vett észre - még hatott a feromon - ám néhánnyal így is meg kellett küzdeni. Egyet szerencsésen kibeleztem a beakasztott alabárdommal, de a lendülete kettétörte a már megviselt nyelet. Eh - elő a lovagkardot.

Óriáspók

A pók hálója ott várt minket, ahol az a faág nőtt ki a törzsből, amelyiken a rúnakövet sejtettük. Már eddigre eléggé meg voltunk viselve, úgyhogy fáklyával es tűzgolyóval égettük a hálóját direkt csata helyett. Sikerült távol tartani magunktól, és átaraszolni a faágra.

Gigászi óriáshangya

Ez fogadott minket az ágon - egy lóméretű hangya. Mi több, a rágói fémes elváltozásokat mutattak - a kert őrei alkalmazkodtak harcmodorunkhoz. Kemény küzdelem árán sikerült legyőzni - végül levágtuk a lábait, és vilámot vezettünk a csápjaiba. Szerencsésen leesett az ágról.

Megvan a kő! 

Aegon hatástalanította a varázsló utasításai alapján, amire persze minden elkezdett változni körülöttünk. Egy éles szemű kalandozó kiszúrta az alattunk cikázó szitakötőket. Mi a legrosszabb dolog, ami történhet? Leugrottunk, és egyre zsugorodó szitakötő-háton landoltunk, majd többé-kevésbé épen a földön.

Csónakozás

Vagy inkább levelezés. Egy falevélen sodródtunk a biztonság fele (vagy legalábbis reméltük), amikor méhek támadtak ránk. Hősiesen védtem egy fullánkot a melkasommal (szerencsére a páncélnak nem lett komoly baja), majd sorjában szétvágtuk és vízbe löktük a méheket.

Biztonság

Hamarosan elmúlt a rúnakő hatása, és minden visszavette régi méretét. Átadtuk az átkozott követ a varázslónak - cserébe megígérte, hogy egy-egy fegyvert vagy páncélt megvarázsol nekünk. Tökéletes! Már csak az alabárdom fejét kell megkeressem a kertben...