Why is this post not in English?
Bevezető
Rövid szünet után, ami alatt mindenki kidolgozta az új karakterét, újra kezdtük a MAGUSozást. Ezúttal bizakodón állunk a dologhoz. Mindenkinek van tapasztalata a játékról, úgyhogy ügyesebb döntéseket kéne hozzunk. Megbeszéltünk egy állandó időpontot is: kéthetente játszunk!
Az első szinteken én leszek a Kaland Mester. Úgy döntöttem, hogy bevezetek néhány dolgot, melyet eddig csak DnDben alkalmaztam, de ott mindig nagy sikerrel: nyomtatott térképek és papírfigurák ellenfeleknek.
Karakterek
Armatio - Doranban született és nevelkedett lovag, aki ezáltal mágikus kiképzést is kapott.
Biznard - a keleti sztyeppékről származó barbár. Legfőbb szerszáma a kétkezes buzogány.
Shamil - Anat-Akhan fejvadász/orvgyilkos.
Előtörténet
Shamilt a tutor majorisa megbízza a klán működésének kiterjesztésével a Quiron-tenger mellékén. A bizalomépítő akció elején egy titokzatos megbízótól fogja kapni a küldetéseket.
Vágjunk bele!
Shamil rövid párbeszéde után a tutor majorissal szabad kezet kapott a felszerelkezésre. Sikeresen bevásárolt egy sánta lovat, néhány apróbb felszereléstárggyal együtt. Egy térkapuugrással később már Daerimben találta magát, ahol a Piszkos Lompos nevű fogadóban várta megbízóját.
Pár sör után egy pincérfiú a fülébe suttogta a jelmondatot, majd egy emeleti szoba fele irányította. Itt ismerkedett meg egy Szienna néven bemutatkozó ifjú hölggyel, aki minden jelek szerint az új megbízója. Az első találkozás bizalmatlanra sikerült, mivel Shamil semmilyen unszolásra nem volt hajlandó megcsókolni a nőt. Szienna ezek után morcosan arra utasította, hogy a kikötőbe másnap befutó Vörös Hold Fénye nevú hajóról lopjon el egy üveg Ó-Pyarroni bort.
Ezek után sor került új bajtársai megismerésére. Biznard időközben rendesen berúgott, és felcserélte a jelmondatokat - de hát egy barbártól mégis mit várjon az ember? Armatio készségesen mellészegődött - őt a lovagrend nagymestere kérte fel a kalandban részvételére. Az utolsó láncszem egy helyi tolvajklán, a Tintahalak képviselőinek megismerése volt, akik valamilyen-úton módon már meg voltak győzve a megfelelő segítségnyújtásról.
Egy eseménytelen nap - vagy mégse?
Az este és a másnap a hajóra várakozással telt el, no meg néhány aprósággal. A kalandozók megtárgyalták a hajóra feljutás lehetséges módozatait, majd Shamil elindult tengerészálruhát szerezni. Természetesen nem a piacon vette meg, hanem megpróbált részeg tengerészeket meggyilkolni sötét sikátorokban. Először nem járt sikerrel, egy csapat részeg matróz érte tetten. Másodjára, egy bordélyház árnyékában, sikeresen megfojtott egy arra botorkáló részeget, majd elvette a ruháit.
Hajóra fel!
Estefele a Tintahalak képviselője megérkezett az összekapart hírmorzsákkal. A hajó megérkezett a kikötőbe, de nem kötött ki, hanem távolabb horgonyzott le. Minden ellátmányt csónakkal szállítottak be. Később a matrózok népes serege, szórakozásra készen, partra szállt.
A kalandozók utasítására a Tintahalak felkészültek a tengerészek parton marasztalására. Ezen kívül egy csónakot készítettek elő a hajó megostromlásához.
A kalandozók éjközép előtt indultak a megbeszélt találkozóhelyre. Nem sokkal indulás után, a vaksötét ellenére is, kiszúrták, hogy követik őket. Egy utcasarok mögött rajtaütést szerveztek, ám támadóik nem sétáltak bele gyanútlanul. Rövid hard következett. Kisebb-nagyobb sebesülések árán a kalandozók győztek! Azonban a barbár munkája nyomán nem sok maradt ellenfeleikből, ami alapján felismerhetnék őket.
Pihenésre nem volt idő. Szerencsére hamar végeztek ellenfeleikkel, és idejében elérték a csónakkal várakozó Tintahalakat. Néhány markos legény ült az evezőknél. Indulás előtt még egy utasítást adtak a tolvajoknak: verbuváljanak tengerészeket a hajó elkötésére!
No comments:
Post a Comment