Thursday, May 11, 2017

M.A.G.U.S. - Barlangi kalandok Melfordban (3)

Why is this post not in English?


Emberlakta barlang


Az őrhelyet hátrahagyva, a kalandozók tovább nyomultak a barlang mélyébe. A folyosó, kisebb zsákutcákat leszámítva, egy irányban kanyargott tovább. Az előre lopakodott tolvaj hamarosan fáklyafényt és hangokat észlelt.

A kalandozók megbújtak egy megfelelő helyen, kihasználva a természetes kőalakzatokat egy tökéletes rajtaütéshez. Az ellenfél csekély csatát nyújtott. Két rosszul öltözött, sovány alak élelmet és bort cipelt, a harmadik, egy fegyveres őr, hamar szétloccsant Biznard buzogányán.


Egy szolgát sikerült foglyul ejteniük, ám a kérdezősködés nem hozott eredményt. Az ember ugyanis, miután sikerült sokkos állapotából kikezelni, egyikük számára sem érthető nyelvet beszélt. Végül úgy döntöttek, hogy kivégzik. Shamil fentartás nélkül elintézte a dolgot.


A kalandozók tovább haladtak, és hamarosan egy nagyobb emberi település első nyomára bukkantak. A barlang egyik termét ugyanis latrinának használta éppen két fickó. A fáklyák félhomályában a tolvaj és a fejvadász meglepte, majd kivégezte őket. Egyiküknek sikerült csak kardot rántania, mielőtt elvágott torokkal bucskázott be a "medencébe".
A hadiállapotokhoz szokott lovag szerint a helyiség könnyen kiszolgálhatott akár egy 50-60 emberes helyőrséget, úgyhogy a csapat visszavonulót fújt. A továbbhaladás helyett a barlang kijáratához visszatérve inkább néhány kisebb termet fedeztek még fel.

Barlangi létformák


Az első kamrában egy oszló holttest feküdt. A lovag lépett hozzá és fordította meg, gyorsan elragadva a kezét, ahogy a hullából több apró féreg ugrott a kezére. Szerencsére nem hatoltak át a fémkesztyűjén, és egy-kettő összelapította őket. Ugyancsak páncélja óvta meg a szemközti ajtó mellett terjeszkedő növényi massza kilövellt tüskéitől. A fejvadász nem volt ilyen szerencsés, és görcsösen rángatózva csuklott össze. A kalandozók karddal és kalapáccsal estek neki a növénynek, amíg péppé nem törték. A barbárnak sikerült helyrehoznia az elesett fejvadászt.
Az ajtó meglehetősen retkes volt. A zár szinte használhatatlan volt a benne felgyűlt hulladéktól. A tolvaj azonban állta a sarat, és megnyitotta az utat. Régmúlt idők óta nem használt tároló kamra nyílt meg előttük. Az elporladt élelem és ruházat között mindössze egy ezüst ékszert tudtak felhajtani.

A következő kamra falán egy hatalmas gomba növekedett. Spóráit a lovag gyors reflexeinek köszönhetően éppen, hogy elkerülte. Lépése azonban a közeli kőhalomhoz vitte közel, mely alól egy óriás százlábú sikamlott elő, erős állkapcsaival szinte elroppantva a kalandozó lábszárát. A kardok, tőrök, nyilak szinte ártalmatlanul pattantak vissza a kitinpáncélról, ám a barbár buzogánya ezt a helyzetet is megoldotta.


Végül a kalandozók egy üres kamrába jutottak egy berúgott ajtón keresztül. Bár semmit sem láttak benne, a tolvaj veszélyérzéke azonnal bezsongott. A lovag vette észre a plafonon terjeszkedő zselés masszát. Megszúrkálta a lándzsájával, mire az csápokat növesztett, és támadója irányában kezdett tapogatózni. A barbár félelmet nem ismerve rohant előre, buzogányával csapkodva a csápokat, ám hamarosan megbánta. Bár a csápok csapásait felfogta bőrpáncélja, néhány csáp rátekeredett, és elkezdték felfele emelni, a massza központja fele.


A tolvaj tüzes nyilakat lőtt a masszába, a barbát pedig, kihasználva a közeledést, buzogánnyal csapkodta a zselét. Mentő ötlete (?) a lovagnak támadt. Felugrott, és megragadta a barbárt. A növény nem bírta a terhelést, és mindenestül rájuk szakadt. Savas zselé borította be őket. Nagy nehezen kecmeregtek csak ki belőle, és a lovag el is ájult az elszenvedett sebektől. A barbár dühében tovább csapkodták a földön elterült masszát. Ebbe még a fejvadász is beleszállt, aki erejét növesztette meg pszi képességeivel, de lekéste a lovag mentőakcióját.

Ki innen!


Sebzetten és fáradtan, a kalandozók amellett döntöttek, hogy hagyják ott a barlangot minden benne rejtőző veszéllyel együtt (nem utolsó sorban a mélyében megbúvó embereket), és menjenek vissza a szentélyhez, táborverés nélkül, éjjel. Nem jutottak azonban messze, amikor hatalmas robaj riasztotta meg őket. A tolvaj visszalopakodott, és felderítette a barlang beomlott bejáratát.

Befejezés


A kalandozók visszatértek a szentélybe. A papnő - bosszankodva, amiért éjnek idején felébresztették - meggyógyította sebeiket és megáldotta fegyvereiket, de nem adott semmilyen anyagi kárpótlást. Ennek ellenére a csapat rengeteg pénzzel és zsákmánnyal megrakva tért vissza Daerimbe, hogy kiélvezzék munkájuk gyümölcsét.

No comments:

Post a Comment